7 érdekesség, amit eddig nem tudtál a parfümökről

➊ Az illatok valójában a levegőben lévő molekulák. Belélegzésükkor megtapadnak az orrüregben található kis szaglószőrökön lévő szaglóreceptorokon, amelyek az általuk felfogott információt az agyba továbbítják, ahol beazonosítjuk őket. Attól függően, hogy kellemes vagy kellemetlen emlék társul hozzá, ugyanaz az illat lehet valakinek vonzó, míg másnak taszító. Összehasonlításképp az ember orrában 5000 ilyen szaglóreceptor található, a kutyák 300 milliójával(!) szemben. Nem véletlenül olyan a kutyák szaglása, amilyen.

➋ Az átlagember alig száz illatot ismer fel. Ez rendkívül távol van attól a mintegy háromezertől, amelyre egy gyakorlott „Orr” képes emlékezni. „Orr”-nak nevezik a parfümkészítők (parfümőrök) zárt körét, akik féltékenyen őrzik mesterfogásaikat.

➌ Egy-egy nevesebb parfümőr közel 100-200 féle természetes és szintetikus alapillatból keveri ki az újabb illat-alkotásait. 

➍ Szintetikus anyagokat használnak az úgynevezett, „néma virág” illatának újrateremtésekor. „Néma virágoknak” azokat nevezik, amelyek igaz, hogy erősen illatosak (pl. orgona, szegfű, ibolya, lonc, lilaakác), de a molekuláik kivonásával nem tudnak illatot előállítani. A szegfű illatának létrehozásához például szintetikus és természetes eszenciákat vegyítenek: eugenolt, heliotropint és vanillint, rózsával vagy szegfűszeggel.

➎ Versailles-ben 1988-ban megalapították az Osmothèque Parfume Museum-ot (a Nemzetközi Parfümtárat), ahol a legnevesebb parfümőrök azt a célt tűzték ki, hogy egyrészt megpróbálják rekonstruálni a történelem leghíresebb parfümjeit, és a már forgalomban nem kapható „klasszikusokat”, illetve megőrzik az utókornak a mostani parfümillatokat, recepteket.  A 2700 parfümöt tartalmazó gyűjtemény az emberiség illatörökségének kivételes tárháza. A parfümöket füstös üvegcsében őrzik, állandó 12 Celsius fokos tároló helyiségekben. Mindegyik tartalmát argon, a levegőnél súlyosabb, semleges gáz védi az elpárolgástól és oxidációtól. Az illatkurátorok kétévenként ellenőrzik a parfümöket. A flakonokon színes pöttyök jelzik a parfümök állapotát. Zöld: kiváló. Sárga: figyelni kell rá. Piros: élettartama a végéhez közeledik. Ilyenkor megpróbálják az eredeti recept  – ha még meg van –  alapján újra megalkotni.

➏ A rózsa után a jázmin a parfümgyártás leggyakrabban használt alapanyaga. 400 kilónyi, vagyis 4 millió jázminvirágból mindössze 0,5 kg koncentrált olaj nyerhető ki.

➐ Az illatoknak három rétegük van, amelyek (jó esetben) egyetlen harmonikus aromává vegyülnek össze, és egyedi illatot alkotnak saját kémiai kipárolgásunkkal. Azért kell a saját bőrünkön kipróbálni az illatot mielőtt megvennénk, mert mindhárom réteget meg kell ismernünk saját magunkon.

▶ A kifújásnál és az első percekben a fejillatot érezzük, amely azonnali benyomást tesz ránk. Ebbe a rétegbe mindig a leggyorsabban elpárolgó összetevőket teszik, amelyek azonban elég erősek ahhoz, hogy levegyenek minket a lábunkról, vagy elriasszanak minket. Gyakori jegyek ebben az első rétegben a citrusfélék, a zöld aromák és az olyan kellemes fűszerek, mint az ánizs.

▶ Ezután következik a mélyebben rejlő, fokozatosan kibontakozó szívillat, amely lágyabb, és körülbelül egy órán keresztül érvényesül. Ebbe a rétegbe kerülnek rendszerint a virágok, a fűszerek és a (nem citrusféle) gyümölcsök.

▶ Legvégül tárul fel az alapillat, amely legkorábban a fújástól számított 30. percben kezd el megmutatkozni. Az alapillat érezhető a leghosszabban, ezért ez határozza meg az illatkategóriát, viszont az első két réteg is visszaköszön benne nyomokban. Az alapillat összetevői erősítik a fej- és a szívillatot. Ide fás, ámbrás, pézsmás jegyek kerülnek.

Nos, melyik információt ismerted eddig? Melyik volt újdonság számodra?