Keserű sütemény

2016. Szeptember 28.

Minden évben, így két évvel ezelőtt is, már szeptember környékétől, amikor rövidülnek a nappalok, én már készülődöm az ünnepekre. Bármerre sétálok, ha meglátok valami kis apróságot a kirakatban, akkor ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy megvegyem.



2014-ben az akkori páromnak folyton túlóráznia kellett, sokkal több szabadidőm volt, így ráértem kedvenc téli foglalatosságomra. Viktor egyre később járt haza és bizony előfordult az is, hogy hétvégén is be kellett menni  elvégezni azt a papírmunkát, ami hét közben felhalmozódott. 

 

 

Egyik szombaton, mikor neki megint bent kellett lennie a cégnél, én itthon próbálgattam a süti recepteket. Az egyik fantasztikusan sikerült és mivel minden évben együtt szoktuk kiválasztani melyik legyen a „befutó”, így gondoltam egyet, becsomagoltam neki és elindultam a munkahelyére, hogy meglepjem vele. Sajnáltam, hiszen sokat robotolt az utóbbi időkben, biztos jól esne neki a törődés.Elindultam, kezemben a sütivel és taxiba ültem. Ahogy közelítettünk a munkahelye felé, a kocsi ablakán kitekintve bámészkodtam. Csak bambultam az utcára, néztem a járókelőket. Már körülbelül öt saroknyira voltunk a munkahelyétől, amikor megpillantottam, hogy egy kávézó teraszán ül és iszogat. Kiszálltam a taxiból és hatalmas mosollyal, kezemben a süteménnyel lépkedtem felé. Amint észrevett, fel akart állni a székből, de egy nő hátulról átkarolta a nyakánál és megcsókolta az arcát.

 

 

Leejtettem a kezemből a süteményt. El akartam szaladni, de nem tudtam. Mintha odaszögelték volna a cipőmet a járdához. Először el sem hittem, majd kezdtem feleszmélni és láttam, hogy engem néznek. Láttam a megdöbbent arcukat. Hátat fordítottam, nem szóltam egy szót sem, csak elindultam gyalog haza. Az exem utánam futott. Azt mondta, hogy bocsássak meg, Ő engem szeret, meg tudjuk oldani, hiszen ez csak egy kisebb tévedés részéről. Amikor megértettem, hogy a hónapok óta tartó kimaradozás emiatt volt, olyan volt a szívem, mint ha kővé dermedt volna. Hideg lettem belül és nagyon csalódott.

 

 

Emlékszem, csak ott álltam és hallgattam az ócska szövegelését. Majd amikor elhallgatott, csak annyit kérdeztem tőle: „Megérte?” A választ már nem vártam meg. Nem tudott volna mit mondani. Szótlanul hazasétáltam, összepakoltam a holmiját és megkértem, hogy költözzön el.Hosszú évek óta az volt az első egyedül töltött karácsonyom. Nehéz döntést kellett meghoznom, de így évek multával biztosan állíthatom, hogy jól döntöttem. Azóta van egy új párom, Gábor, akivel már az esküvőnket tervezzük és a hűtlenség gyanúja sem merült fel egyikünknél sem.

 

 

 

Tóth Kitti írása

Szeretnél hasonló témákról olvasni? Parfüm Éden Magazin

Kérd most!


Újdonságok

betöltés